- Tudom, hogy ti nem bántanátok még lelkileg sem. - néztem
rá Ashtonra. - Hol van már az a rohadt egy pohár víz?
- ITT - száguldott ki Calum vele. Átvettem a poharat és
lelocsoltam vele arcát. Elkezdett köhécselni és lassan elkezdte kinyitni szemeit,
amikor megjött az orvos.
- Engedjenek oda! - mondta feszülten.
Egy jó ideig vizsgálta Annabellát a doki majd kijött hozzánk.
- Semmi vészes csak nem evett egy ideje és leesett a
vércukor szintje. Egyen és igyon sokat! Ha van, valami komplikáció hívjanak.
Viszlát. - azzal a doki kocsiba ülve elhajtott.
Mikor bementünk a srácokkal Annabellának hűlt helye volt.
- Annabella - kiabáltam majd az egyik bokor kint a
bejárónál elkezdett mozogni, de csak egy macska volt az.
- Itt vagyok. De ne gyere ide. - hallottam meg hangját egy
doboz mögül
- Te mit csinálsz ott? - próbáltam lábujjhegyre állni, de
még úgy sem láttam. - Enned kéne.
Ahogy előjött egyáltalán nem ismertem rá. Valami megváltozott,
rajta de nem tudom micsoda. Egyszerűen nem akart az agyam rájönni, hogy mi
változott meg. Az orvos csinált vele valamit talán? Olyan.. Olyan boldogabbnak
tűnt.
A srácok haza mentek csak én maradtam ott
és Michael. Adtunk Annabellnek egy csomó ételt és italt, hogy egyen és igyon,
mert szüksége van rá.
- Ne haragudj haver, de kurvára elfáradtam,
úgyhogy én most megyek alukálni. Jó éjszakát nektek. - majd ezzel el is ment.
Beágyaztam neki, majd amikor elaludt megsimogattam arcát nyomtam homlokára egy
puszit és a székre ülve figyeltem, ahogy békésen alszik.
Egyszerűen nem tudom, mit csináljak vele.
Nem szeretném, ha itt maradna, de haza sem vi.. De igen.! Vagy mégsem. Senkivel
sem szeretnék kiszúrni de, van egy levelem. Felálltam elköszönve Annabellától
és elindultam haza. A kereszteződésnél álltam, amikor megláttam a saját anyámat
egy másik férfival. Teljesen lefagytam azt se tudtam, hogy perpillanat hol
vagyok. A férfi éppen anyám nyakát falta miközben igen csak erotikusan
összebújtak. Lefényképeztem majd a mögöttem dudálók miattam el kellet indulnom.
Az előbb történtek teljesen elvették a figyelmemet mindenről. Leparkolva a
garázshoz mentem be rohanva apuhoz.
- Apu... nézd - szaladtam be a szobájába
és megmutattam neki a képeket. Nem lepődött meg az igazat megvallva.
- Tudok róla Luke. Ma tudtam meg. De tudod
nekünk jobb lesz anyátok nélkül. Valljuk be vele állandóan a baj volt
bármennyire szerettem. Ha szeretnéd a barátnőd Annabell is ide költözhet. -
magyarázta mosolyogva a végét apu.
- Apucikám.. ő nem a bará..
- Ugyan Luke. Láttam, hogy hogyan nézel,
rá legalább ne hazudj - vágott a szavamba mosolyogva. - Van, egy vendégszobánk
oda nyugodtan beköltözhet. Csak annyit kérek tőled, hogy mivel a te vendéged
így te gondoskodsz róla! Rendben?
Boldogságomban apa mellé ugrottam az ágyra
és szorosan magamhoz húztam.
- Imádlak apa - mosolyogtam őszintén és
máris a holnapon járt az eszem, hogy mit fogok neki venni és csinálni. - Nekem
most van egy csomó dolgom és kitakarítom a vendégszobát. Aludj jól apucikám. -
mondtam majd elmentem a saját szobámba. Levetettem magam az ágyra majd
lehajoltam annak aljához és előhúztam a gépemet. Lefújtam róla a port és koszt
majd bekapcsoltam. Régi szegényem majd jegyezzem fel a noteszomba, hogy vennem
kell egy újat.
Google: Mi kell egy lány szobájába?
Szerettem volna minél nagyobb örömöt
szerezni Annabellának, hogy majd teljesen meg is lepődjön az egész dolgon.
Rózsaszín cuccok?? Nem szerintem ő inkább az ilyen visszafogottabb dolgokat szereti,
mint például az a halvány barna bazsa szín? Nem nem bazsa szín. Bizsama szín a
neve? Nem az sem lehet, az hülyén hangzik. Hatalmasat ásítottam, de nem
fejeztem be a "munkát". Gyorsan futkostak ujjaim a billentyűzeten és
szemem csak úgy siklottak a sorok között. Vajon neki minket kellett átmennie,
hogy szegény ide jutott? Luke a feladatodra koncentrálj öregem!
Hajnali 4 felé járhatott az idő, amikor
már azt mondtam magamnak LUKE A SZEMGOLYÓID ÉRDEKÉBEN ALUDJÁL! De még akkor sem
tettem le.
Kora reggel 6 órakor elrohantam fürdőbe
zuhanyozni, hogy lemossam magamról hideg vízzel a fáradságot, de nem volt
valami nagyon jó ötlet, hiszen fázni kezdtem. Gyorsan felöltöztem
megszárítottam a hajamat majd elmentem az ilyen bútoros szaküzletekbe meg ilyen
helyekre. Ruhákat nem igazán mertem neki venni így inkább elmentem a szőnyeg
boltba.
- Jó napot! - mentem be az ajtón, ami
csengő hangot adott ki magából, hogy valaki belépett a boltba.
- Önnek is. Miben segíthetek? - jött oda
hozzám egy 40 év körüli nő, aki első ránézésre kedves.
- Egy lánynak szeretnék szőnyeget venni.
- Uram, de itt csak azt lehet venni.
Milyen színbe szeretne szőnyeget vásárolni? - tolta feljebb orrnyergén a
szemüvegét és onnan figyelt.
- Valami bazsa szín a neve. Tudja ilyen
világos barna.
- Bézs színre tetszik gondolni? - mért
végig szemüvege felett, ami kissé valljuk be félelmetes volt.
- Nem! Valami olyasmi a neve, de nem az...
Mondom, hogy olyan világos barna a színe. - nem igaz, hogy nem tudja felfogni.
Majd megláttam azt a színt. - Á ez az! Ez az a szín, amire gondolok.
- De uram. - fújta ki a levegőt. - Az a
bézs szín!
Kínosan elnevettem magam majd megvettem és
elspuriztam onnan nehogy még jobban beégessem magamat. A szőnyeget a kocsi
csomagtartójába az összes cucc mellé bedobva ültem be a kormány mögé és
indultam haza. Beszerveztem a dologba Ash-t és Calum-ot míg Michael
Annabellával van.
Vártam a fiúkra, hogy jöjjenek, de addig
elkezdtem a munkát. Egyszer csak kivágódik a szoba ajtója.
- SZEVASZ, SZAROS! - jöttek be tesóim a
szobába.
- Még hányszor kell elmondanom, hogy nem
vagyok szaros? Nem szartam be és nem is szaros semmim se a gatyám se a hajam se
SEMMIM! - emeltem ki a szavakat.
- De olyan jó nézni, ahogy felhúzod az
agyadat arra, hogy szevasz, szaros. - kezdtek féktelen röhögésbe.
- Ha már bejöttetek - néztem rájuk sunyin
és bezártam az ajtót, a kulcsot pedig az alsógatyám széléhez raktam. - Szépen
segíthettek nekem rendezkedni. Úgyis annyira oda vagytok a porszívóért és a
felmosófáért. - vigyorogtam gonoszan. Erre persze műsírást tettetve elkezdtek
dörömbölni az ajtómon és apának rimánkodtak, hogy segítsen nekik.
- Apukaaa ez a szaros akarjuk mondani Luke
bezárt minket, hogy segítsünk neki kitakarítani a szobát. Apuka segíts! -
rinyáltak.
- Szépen segítsetek Luke-nak és elmehettek
este a buliba. - mint a kis angyalok úgy kezdtek el nekem segíteni,
kitakarítani a szobát. Ó szóval akkor a buli a megoldás a problémáimra. Na,
megálljatok fostosok lesz ez még így se, hogy ti beszarinak fogtok hívni.!
Egy 2 óra múlva csak úgy csillogott minden
a két fostos pedig kifáradt. Boldogan nyitottam ki az ajtót majd ők
felpattantak és elhúzták a csíkot.
Lementem apuhoz, hogy segítsek neki ebédet
főzni, hiszen új vendégünk érkezik.
Sziasztok :)
Itt az nyolcadik rész. Remélem tetszett és tovább fogjátok olvasni Luke és Annabella történetet.
Ha tetszett nyomjatok egy tetsziket és kommenteljetek. Nyugodtan írhattok építő kritikákat (CSAK ÉS KIZÁRÓLAG ÉPÍTŐ KRITIKÁT), hogy tudjam min kell és min nem kell változtatnom.
Szép napot :)
UI:. NAGYON DE NAGYON sajnálom, hogy eddig nem volt rész de egyáltalán nem volt ihletem és tönkre is ment itt a faluban a ruther központ.
Remélem az olvasóim megmaradtak ha nem akkor így jártam mert eddig nem hoztam a részt.
Remélem többet nem fogok ennyit késni egyetlen egy résszel sem. ű
Még egyszer BOCSÁNAT!
Becca Jasmine xx
UI:. UI:. KÖSZÖNÖM A 46 FELIRATKOZÓT ÉS A 4.100 MEGTEKINTÉST ♥ I LOVE YOU GUYS ♥ I LOVE YOU SO MUCH ♥ (ha valamit elírtam angolból xdd bocsánat de nem vagyok belőle annyira jó)
Szia! :) nagyon gratulálok ehez a művedhez! Egyedi! :) szoval csak igy tovabb!
VálaszTörlés